Rólunk

A GÖRÖGKATOLIKUSSÁGRÓL

„Az ókori bölcs megállapítása szerint a „történelem az élet tanítómestere”. Valóban, a múlt ismerete által alakítjuk a jelent és formálhatjuk meg a jövőt… Mi magyarok hazánk földrajzi fekvése miatt olyan sajátos „ökumenikus szituációban” élünk, ami páratlan a világon. Tőlünk nyugatra és észak felé már csak szórványban és elenyésző kisebbségben élnek keleti keresztények. Határainktól keletre és délre kevesen és elszórtan vannak már csak latin szertartású katolikusok. Magyarországon 1000 éves történelmünk kezdete óta együtt élnek nyugati és keleti szertartásnak, római és görög katolikusok, orthodoxok…” ^[1]dr. Pirigyi István (1991): A görög katolikus magyarság története. Budapest, IKVA

„Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, én is ott vagyok velük”

(Mt 18,20.)

A vándorló magyarság még a honfoglalás előtti századokban kapcsolatba került a kereszténységgel, mégpedig annak bizánci szertartású változatával. Szent István király a nyugati, római egyháztól kért és kapott hittérítőket, de az nem jelentette azt, hogy a keleti kereszténységet és papságot felszámolták volna. A keleti kereszténység sorsa III. Béla király uralkodása alatt pecsételődött meg. Döntéseivel a nyugati egyházat támogatta. A tatárjárás idején teljesen elpusztultak a keleti szertartású kolostorok és utána már nem épültek újra. A kolostorok megszűnésével egy időben megindult a keleti szertartású néptömegek beáramlása hazánk területére. Megjelentek a rutének, kárpátukránok, kisoroszok, szerbek.

A történelem folyamán többször történtek kísérletek az egység helyreállítására. A legjelentősebb a XVII. Egyetemes zsinaton létrejött Firenzében aláírt unió volt, melynek legfontosabb elvei: a keletiek elismerik a római pápa főségét, a primátust, azt, hogy a Szentlélek a Fiútól származik, a tisztítóhely létét, valamint azt, hogy az ostya és a kovászos kenyér egyaránt érvényes anyaga az Oltáriszentségnek. Cserébe a keletiek megtarthatják szertartásukat.

Nagy jelentőségű esemény volt a máriapócsi fatemplom Istenszülő ikonjának könnyezése 1696-ban. A könnyező ikont Bécsbe hurcolták és az oltár helyére egy másolat került. A másolat is könnyezett még kétszer. Ez a csoda a görög katolikus egyház megerősödését segítette elő. Máriapócson kőtemplom épült és nagy búcsújáró hely lett. Hatására új egyházmegyék alakultak.

1866-ban Hajdúdorogon a legöntudatosabb egyházközségben kérvényezték, hogy állítsanak fel magyar püspökséget Hajdúdorogon. A király magyar püspökséget nem, de külhelynökséget létrehozott itt.

1912-ben azonban a Szentszék beleegyezése után Ferenc József apostoli király megalapította a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyét, melyet Szent X. Piusz pápa bullájával kanonizált. Az első püspök Miklósy István lett. Debrecenben telepedett le, de egy bombamerénylet hatására átköltözött Nyíregyházára. ^[2]dr. Janka György (2013) A 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye története Nyíregyháza,Hajdúdorogi Egyházmegye
dr. Janka György (2013) A 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye története Nyíregyháza, Hajdúdorogi Egyházmegye. Az egyházmegye második püspöke Dudás Miklós lett. Nyíregyházán papnevelő intézetet alapított. Sok munkával elérte, hogy a liturgiák magyar nyelven folyhassanak.

A kommunista diktatúrában az egyházak nehéz helyzetbe kerültek. Hosszú évek üldözése után a nyolcvanas években a helyzet enyhült. Építkezések kezdődtek. Megújult a papnevelő intézet, a szeminárium, a Hittudományi Főiskola. 1991-ben Hajdúdorogon Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola épült.

A kelet-európai demokratizálódás egyik jelensége a görög katolikusok vallásszabadságának a visszaadása. A csatlakozás Európához azt jelenti, hogy vissza kell találni a saját ezeréves múltunkhoz.

Egyházunkat a történelem folyamatában nem csak mint történelmi jelenséget, mint emberi közösséget szemléljük, hanem mint a követőiben továbbélő Krisztust.

„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét és kövessen engem.”

(Mt. 16,24.)

A KAZINCBARCIKAI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ

Egykoron a reformátusok éltek többségben Felső-Barcika községben. A városépítés idején nagyon sokan települtek ide az ország más vidékeiről. Szabolcs megye apró falvaiból görög katolikusok érkeztek a településre. Hosszú idő kellett hozzá, hogy megismerjék egymást. Az évek során közösséggé szerveződtek a „szocialista városban” élő görög katolikusok. 1965-től lehetőséget kaptak arra, hogy havonta kétszer valamint nagy ünnepeken szentmisét tartsanak a római katolikus templomban. A hívők száma ekkor csak körülbelül 200 fő volt, bár a városban legalább 300 görög katolikus család élt. A hívőkben mégis megfogalmazódott egy saját templom igénye. A kazincbarcikai hívek mellett a vidék elszórt kistelepülésein élő görög katolikusoknak is szüksége lett volna egy templomra.

„Bennük vetődött föl, hogy saját szertartásunkat saját templomunkban tartsuk, és ez fogja össze a görög katolikus híveket. Mert a templom egyben egy közösségi ház is, ahol az azonos szertartású hívek találkoznak, és ott egy nagy családdá alakulnak át.”^[3]Kiss Gabriella (1994.) Új templom Kazincbarcikán In: Kazincpress, Egyházi krónika 1994.07.20. 7.p.

Hosszú idő után a szervezés 1985-ben indult meg. Több helyszín kijelölése, hosszas vívódás után a választás a kórházzal szemben lévő háromszög alakú területre esett. A tervet Balázs Mihály Ybl díjas egyetemi adjunktus és Török Ferenc Ybl díjas professzor készítették.

1990. Húsvét második napján dr. Keresztes Szilárd görög katolikus püspök vecsemyét végzett Szuhakállóban. A hívekhez szóló beszédében arra kérte és buzdította őket, hogy segítsék papjukat, a Kazincbarcikai Görög Katolikus Egyház szervezésében és templomának építésében.

augusztus 23-án volt az alapkő letétel, melyen jelen voltak: dr. Keresztes Szilárd püspök úr, Szuhakállói Egyháztanács és a hívek. Ekkor választották a Kazincbarcikai Egyháztanács világi elnökévé dr. Fedor István főorvos urat.

A templom építése 1992. augusztus 10-én kezdődött el Balázs Mihály irányítása alatt. 1993 nyarán már a falak álltak, amikor meglátogatta és megáldotta az épülő templomot a Vatikán Keleti Kongregáció vezetője Silvestini bíboros. 1994-ben a templom építése nagy lelkesedéssel halad. (2. sz. kép)

„A hívek jók és segítőkészek, az 1995. évi szentelésre készülve! Szuhakállóból Farkas Olivér minden nap vitte a munkásokat, nagyrészt nyugdíjasokat és este ment értük kocsival.” ^[4]História Domus — Szuhakálló folyamatosan vezetve a plébánia könyvtárában

Az építkezés a tervek szerint haladt és 1994 nyarán már a külső munkák zöme elkészült. A nyílászárókat és a vakolást ősszel megcsinálták. Padokra már nem jutott pénz, de a hívőket ez nem akadályozta abban, hogy minden vasárnap liturgiát hallgassanak. 1995. szeptember 24. – a templom és a két harang felszentelése megtörténik, Dr. Keresztes Szilárd kb. 1500 hívő és a környék papjai előtt végezte el.

A templom Szent János apostol és evangélista tiszteletére épült (3. sz. kép) 400 munkanap alatt.

„Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.”

(l. Ján 3,18)

Az építkezés 15-16 millió forintba került, melyet a hívek, a karitas szervezetek, a Máltai Szeretetszolgálat és az egyházmegye közösen fedezett. Az ikonosztáz (képállvány) nem készült el, ugyanis erre már nem volt pénz.

A templomépítés papja

Farkas Olivér 1929. augusztus 2-én született Sajószögeden (5. sz. kép). Tanulmányait a Miskolci Tanítóképzőben kezdte, majd a Budapesti Hittudományi Akadémiára nyert felvételt. Egy év elvégzése után, mikor megalakul a Nyíregyházi Görög Katolikus Papnevelő Intézet 1950-ben ott folytatja tanulmányait. 1954. július 4-én pappá szentelik. Felesége Béres Mária, négy gyermekük születik: Olivér, Mária, Rita és Beáta.

Először segédlelkészként dolgozott Szuhakállóban, majd a fiatal lelkészt paróchusnak helyezik ismét ide 1965. november 1-jén. Nagy szeretettel fogadják a hívek, fellendül a hitélet, a hitoktatásra járók száma jelentősen megnövekszik, foglalkozik az ifjúsággal, énekkart alapít. Nagy szeretetben és békességben irányította az egyházközség lelki életét. 1979. július 8-án ezüstmiséje alkalmával címzetes esperesi kinevezést kapott. 1986-ban kerületi esperesnek, 1989-ben konzultomak nevezték ki. 2004. július 7-én pappá szentelésének 50 évfordulóján a hívek és a paptársak nagyszámú jelenléte mellett (25 egyházi méltóság és kb. 700 hívő) tartotta aranymiséjét a szuhakállói görög katolikus templomban. Jubileuma alkalmából köszöntötték az egyházi és a világi élet képviselői. Pályafutásának 50 évéből 41 évet Szuhakállóban töltött, itt élt családjával, a falu életének aktív résztvevőjeként. Szuhakálló díszpolgára volt. Aranymiséje egyben az aktív papi szolgálattól való búcsúzását is jelentette.

Nyugdíjba vonulása után Szuhakállóban maradt, itt élt feleségével együtt. A faluban nagy tiszteletnek örvendett, mindenki szerette. A település valamennyi korosztályához generációkon át kötődött, az emberi lét valamennyi állomásán keresztül.

2007. szeptember 2-án halt meg. A templomban ravatalozták fel, temetésére nagyon sokan érkeztek. 2007. szeptember 10-én helyezték öröknyugalomra a falu temetőjében. Sírján mindig van virág, mindenki szeretettel emlékszik rá. Sokszor én is meglátogatom a sírját, mindenszentekkor gyertyát gyújtok az emlékére.

Kazincbarcika Szuhakálló legnagyobb filiája volt. Amikor megfogalmazódott a templomépítés gondolata, majd ezt tettek is követték, az építkezést teljes egészében Farkas Olivér paróchus úrra bízták. Nagyon sokat dolgozott. Minden szervezési feladatot ö látott el: anyagbeszerzés, segítők szervezése, az emberek szállítása. Bíztató szavára a szuhakáílói hívek mindenben támogatták a templomépítést: pénzadományokkal és társadalmi munkával egyaránt.

Amikor Szuhakálló anyaegyházától levált Kazincbarcika, Olivér atya jól megszervezve, fíliákat átadva, önálló egyházközségként indította útjára addigi híveit.

„Nem kis dolog egy pap és egy közösség életében a templomépítés, amely a nagyobb közösségeknek, a városnak is gyarapodását jelenti szellemi és anyagi téren. Egy kis ékszerdobozzal lesz szebb Kazincbarcika.” ^[5]Csontos János (1994): Görög katolikus templom épül Kazincbarcikán. In: Déli Hírlap XXVLsz., 3 p-

A közösség alakulása

2002-ben 1958 görög katolikus van Kazincbarcikán a felmérések szerint, ők azok, akik ilyen vallásúnak mondják magukat, de nem gyakorolják vallásukat, egyházi kötődésük nincs.

2012-ben 1111 görög katolikus van a városban felmérések szerint, de nekik már van kötődésük az egyházhoz, folyamatos kapcsolatuk van az egyházközség lelkészével. Név szerint szerepelnek a nyilvántartásban, minden évben találkozási lehetőségük van a paróchussal. Akik ehhez a „lecsökkent” létszámhoz tartoznak, jóval komolyabb módon vesznek részt az egyházközség életében.

Az eltelt 10 év alatt a temetések során sem találkozott a lelkész azokkal a görög katolikusokkal, akik magukat 2002-ben ehhez a rítushoz sorolták. Ez azt is jelenti, hogy azokból a településekből ahonnan ők származnak, a szülőföld elhagyásával otthagyták a vallásukat is. Ha valaki már nem pappal temettet, azt jelenti, hogy nincs szüksége erre a közösségre. A lecsökkent létszám azt is jelenti tehát, hogy ezeknek az embereknek lelki igénye van az egyházközséggel valamilyen szinten kapcsolatba kerülni. Különösen megható azoknak a vallásukat gyakorló görög katolikusoknak a temetése, akik arra is gondolnak, hogy a szülőföldjükről is kerüljön néhány rög a koporsójukra. Ezt a rokonok feladatuknak érzik, a pap pedig szembesül egy új lelki honfoglalás megszületésével. Tökéletesen jellemzi a kazincbarcikai közösséget az a statisztika, ami szerint egy liturgia során legalább 25 helyről származó hívek vannak jelen. A közös nyelv: az énekek és az imádságok.

2004 és 2012 közötti adatokat figyelembe véve évente átlagosan:

• 30 -35 keresztelés
• 1- 4 esküvő
• 16 temetés van egyházközségünkben.

Az egyházközösség papjai

Pólyák Imre (Szikszó, 1965.03.04.)
Pappá szentelése 1991. augusztus 31-én volt Nyíregyházán. Hitoktató szervező lelkésznek helyezik Kazincbarcikára Farkas Olivér mellé. 1991-1994-ig szolgált egyházközségünkben, innen Tomabarakonyba helyezik.

Kormos Illés (Miskolc, 1956.10.19.)
Pappá szentelése 1982. augusztus 6-án volt Miskolcon. Paróchusnak helyezik Kazincbarcikára, 1995-2004-ig teljesít itt szolgálatot. Családjával együtt aktívan részt vesz a közösség életében. Felesége Zsuzsanna hitoktatóként tevékenykedik a város iskoláiban. Két leány gyermeke a helyi általános iskolába, majd gimnáziumba jár. 2004-ben Hejőkeresztúrra helyezik. Családjával elkerül a városból, de sokszor ellátogat hozzánk bálokra, rendezvényekre.

Dr. Janka Gábor (Szeged, 1971.04.20.)
Családi háttér: édesapja Janka György a makói egyházközség paróchusa. Öten vannak testvérek, mindkét bátyja lelkész, (6. sz. kép) és a sógora is lelkész.

Pappá szentelése 2000. szeptember 30-án történt Nyíregyházán. 2004-ben érkezik Kazincbarcikára paróchusnak, feleségével Évával, aki pedagógus és két kislányával Stefivel és Ágival. Kisfiúk Gábor már itt született. (7. sz. kép).

Tanulmányai:

• Nyíregyházi Hittudományi Főiskola
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara (Phd fokozat — pasztorális teológiából)
• Internationales Theologisches Institut Gaming (1997-1998. Ausztria, posztgraduális képzés)

Szolgálatok:

• 1995-1997	Hajdúdorogi Görög Katolikus Általános Iskola hittantanár
• 1998-2000	Máriapócs hittantanár és lelkipásztori kisegítő
• 2000-2004	Miskolc segédlelkész
• 2004-	Kazincbarcika paróchus

MEGJELENÉS A KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN

Mert, ahogy egy testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként… tagjai vagyunk egymásnak.”

(Róm 12,5)

A közösség szabad emberekből alakul, formálja tagjait, anélkül, hogy egyéniségüket elnyomná, szabadságukat korlátozná. Általános értelemben, A közösségeket tagjainak szabad elhatározása hozza létre: elfogadnak egy szabályrendszert, mely kötelező minden személyre. A közösséget erények tartják össze (szolidaritás, megbocsátás, alkalmazkodás, hagyománytisztelet stb.), mert a közösség nem fizikai, hanem erkölcsi valóság, s az összetartozás és egymásrautaltság tudata vezeti. Teológiailag a közösség alapja az ember istenképisége, a Szentháromság személyeinek életközössége, (liturgikus közösségek, jámborsági közösségek, istennek szentelt életközösségek, szentségi házasságok)

A közösség fajtái.

• Legelemibb formája a család, mely az ember test-lélek összetettségére épül.
• A nép és a nemzet alapja szellemi-kulturális jellegű
• A barátság közvetlen személyes kapcsolat épül.
• A vallásos közösség az Istennel való kapcsolatokra épülnek.

Mivel az alapok sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, ezért a közösségek is többszörös kölcsönhatásban állnak egymással. A munkaközösség, sportkör, érdekközösség stb. részben visszavezethetők ezekre, részben analógiák. A közösség torzulásai: a közösség rovására az egyedet hangsúlyozó individualizmus, a személy rovására a közösséget túlhangsúlyozó kollektivizmus.

A valahova tartozás fontossága.

A család személyes közösség. A családba beleszületünk, nem választjuk azt, mégis minden közösségnek az alapja és forrása lesz. Ebben az alap közösségben alakul ki mindaz a képesség, mely az embert alkalmassá teszi a más közösségekbe való beilleszkedésre.

Az érték általános értelemben minden, ami egyéni, szociális megítélés szerint jó és hasznos. Természetesen ez tanulás útján alakul ki. A közösség, amelyben élünk, alakítja értékítéletünket. Mindannyian a családban tanuljuk meg a legalapvetőbb értékeket. Majd megismerjük az egyház és a minket körülvevő világ értékrendszerét is. A számunkra elfogadott közös értékrend alapján érezzük magunkat a közösségünk tagjának.

Hitoktatás

„ … Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr. ”

(Fil 2,11)

Fontos, hogy a gyermekek rendelkezzenek megfelelő szintű ismeretekkel hitükről, vallásukról. Ez hathatósan segíti a keresztény életvitel kialakítását és az egyetemes kultúra megértését. Hitoktatás folyik az óvodákban, általános iskolákban és a gimnáziumban. A gyermekek hitoktatásának célja, hitünk tartalmának kifejtése és oktatása a különböző életkori szinteken.(8.sz. kép)

Lelkiségi csoport is működik az egyházközségünkben. Minden hónap első keddjén felnőtt katekézis, és minden második kedden bibliakör. A felnőttkori hittan nem más, mint hitünk tartalmának újragondolása, értelmezése érett felnőtt módon. A felmerülő kérdések, problémák megvitatása a lelkipásztorral.

A hitoktatásra nagy hangsúlyt fektetünk. A város minden általános iskolájában, az Angyalkert Görög Katolikus Óvodában és a Szalézi Szent Ferenc gimnáziumban van görög katolikus hitoktatás.

Óvoda	75 fő
Általános Iskola	119 fő
Gimnázium	30 fő
Összesen:	224 fő

Ezen létszám a következő évtől ismét emelkedni fog, mert a városban egy új egyházi intézmény alakul majd a református egyház fennhatósága alatt, de a felekezeti hitoktatás a görög katolikus tanulók számára itt is biztosított lesz.

A hitoktatást Gábor atya és egy hitoktató Baksy Gyuláné Kati néni nyugalmazott tanítónő látja el. Jó kezekbe adta a paróchus ezt a feladatot. Kati néni édesapja görög katolikus pap volt, Szuhakállóban szolgált haláláig. Édesanyja is tanítónő volt a falunkban, ahol még engem és a húgomat is tanított. Egész családja közösségünk oszlopos tagja. Jó példával jár a gyermekek előtt. Fontos a feladat, hiszen ezek a találkozások, beszélgetések nagymértékben befolyásolják majd a gyermekek közösséghez való viszonyát.

Szent János Diakóniai Szolgálat

Kazincbarcikai Görög Katolikus Egyházközség Házi segítségnyújtó szolgálata 2011. december 01-én kezdte meg működését dr. Janka Gábor paróchus irányításával.

A szolgálat szervezeti felépítése: ^[6]Kazincbarcikai Görög Katolikus Egyházközség Szent János Diakóniai Szolgálat Működési és Szervezeti Szabályzata, Kazincbarcika(2013.)

• fenntartó képviselője-szolgálatvezető
• szakmai vezető
• szociális ápoló-gondozó
• szociális segítő
• társadalmai gondozó
• kisegítő

A házi segítségnyújtás a szociális alapellátás keretében működő szolgáltatás, melynek célja, az igénybe vevők részére a saját lakókörnyezetében biztosítani az önálló életvitelt. Az ellátottak becsült átlagos létszáma, a működés megkezdése előtt, akik ellátást kémek 90 fő. Idős, gondozásra szoruló emberek, akik sokszor rossz szociális körülmények között, egyedül, segítség nélkül élnek.

Fenti helyzet kialakulása az alábbi okokra vezethető vissza:

• az idős korral együtt járó gyengeség, mozgás megnehezülése
• a családtagok távol élnek, munkabeosztásuk nem teszi lehetővé a rendszeres segítségnyújtást, vagy közömbösek
• a házastárs elhalálozása, magányosság
• súlyos, gyógyíthatatlan betegek
• akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
• Egy-egy súlyos műtét vagy baleset után lábadozó, az önellátást „újratanuló” emberek

Nagyobb szociális biztonság, rendszeres kapcsolattartás a magányos, idős, beteg, gyakran mentálisan is sérült emberekkel, ezáltal testi-lelki egészségük megtartásának illetve visszanyerésének elősegítése, szükség esetén annak biztosítása, hogy időben eljussanak a megfelelő egészségügyi intézménybe, ahol szakszerű ellátásban részesülnek.

A szolgáltatás feladatai

• Fizikai ellátás (bevásárlás, etetés, öltöztetés, környezet tisztán tartása, takarítás stb.) Közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében
• Egészségügyi ellátás (fürdetés, gyógyszer beszerzése, orvossal való kapcsolattartás, az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, stb.)
• Érdekvédelem (szociális ügyintézés, hivatalos ügyekben segítségnyújtás)

Mentális (lelki-szellemi) gondozás

• lelki beszélgetés, Biblia-olvasás, közös ima végzése,
• érdeklődés felkeltése a világ dolgai iránt (olvasás, rádióhallgatás),
• külső kapcsolatok elősegítése (család, barátok, rokonok, szomszédok),
• célok, feladatok közös meghatározása (kézimunka, levélírás, kisebb házimunkák elvégzése)

Szakmai alapelvek, amik fontosak a görög katolikus szellemiségű gondozásban:

• Az idős ember őrizze meg emberi méltóságát, kapjon személyre szabott segítséget
• Fontos az önkéntesség, senkire ne erőltessük rá az igény bevételt.
• Erezze, hogy fontos tagja a közösségnek, amelyben él
• Kapjon lelki-szellemi gondoskodást, vallási, hitbéli támogatást is, tiszteletben tartva az erre irányuló igényeket, a hit gyakorlására vonatkozó egyéni döntéseket.

A házi segítségnyújtás gyakorisága igény és rászorultság alapján mindennapos vagy időszakos, módját, formáját és gyakoriságát a szakmai vezető határozza meg. A házi segítségnyújtást igénybe venni kívánók jelzéssel élhetnek a házi segítségnyújtást végző gondozónőnél, vagy közvetlenül a fenntartónál. Jelzéssel élhet még az igénylő hozzátartozója, ismerőse, háziorvosa. Egyszerűsített előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatát.

A fenntartó határozata alapján a házi segítségnyújtás alapszolgáltatás, ingyenesen jár, nem kell térítési díjat fizetni. A fenntartó az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: az ellátást igénylő adatait, az ellátás kezdetének időpontját, az igényelt gondozási tevékenységeket, panaszjog gyakorlásának feltételeit, az ellátás megszüntetésének módját. ^[7]Kazincbarcikai Görög Katolikus Egyházközség Szent János Diakóniai Szolgálat Szakmai Programja (2013)

A segítségnyújtás és az idősekre való odafigyelés mellett nem elhanyagolható szempont, hogy ez a beindított szolgálat, állást jelent 10 ember részére. Tíz család megélhetése, mindennapjai válnak jobbá ez által.

Szent János Karitász

A katolikus egyház tanításában állandóan jelen van a felebarát szeretete. Ez nem is lehet másként, hiszen Jézus tanításában ez szerepel. Az egyház, és a hívek mindig is igyekeztek ennek a parancsnak megfelelni. A kereszténység állította fel ennek a szeretetnek első intézményeit. Az egyház karitatív szentjei kezdték először fölkarolni az elesettet, a magányosat, a beteget, azt, aki nem tudott magán segíteni, aki nem volt fontos a világnak! így tett Árpád-házi Szent Erzsébet, és sokan mások példája nyomán! Ezt teszi ma a Karitász, mely szervezetten, nemzetközi szervezethez csatlakozva tevékenyen jelen van ott, ahol a szükség megkívánja.

Egyházközségünkben 2011-ben alakult meg a Szent János Karitász hat fővel, melynek vezetője Kozma Lászlóné, tagjai: Balázs Józsefné, Béres Zsuzsanna, Czakó Lászlóné, Lehotai Magdolna, Palkó Mihály.

Fontosnak tartjuk a rászorulók segítését, támogatását. Próbálunk odafigyelni a gyermekes családokra és őket is segíteni lehetőségeink szerint. Minden évben kétszer karácsonykor és húsvétkor szervezünk gyűjtést. Adományokat (tartós élelmiszer) kérünk a hívektől, melyeket a Szent Miklós ikon elé lehet helyezni. A karitász tagjai ezt a rászoruló családoknak eljuttatják. Az adományok kiszállításában a városban lévő katolikus gimnázium diákjai is segítséget nyújtanak számunkra.

Megható volt számunkra, hogy milyen őszinte szeretettel reagáltak az emberek a támogatásra. Elmondják sokan könnyek között, hogy milyen jól esik nekik, hogy az egyházközösség segít nekik, gondol rájuk, támogatást nyújt nekik.

Nagy öröm érte karitász csoportunkat ebben az évben. Kozma Lászlóné Marika a mi kis csapatunk vezetője elismerésben részesült. Borsod Abaúj Zemplén megyében a 2013-as év legkiemelkedőbb közösségi munkát végző személy a görög katolikus egyházban Ö lett. Budapesten Spányi Antal püspök úr adta át számára ezt az elismerést. Egyházközségünk és a karitász tagjai mind nagyon büszkék vagyunk.

Események, rendezvények ^[8]História Domus – Kazincbarcika folyamatosan vezetve a plébánia könyvtárában

Házszentelés

Minden évben vízkereszt után januárban és februárban, az egyházközség papja végig látogatja a híveket, megszenteli házaikat. Statisztikáink szerint, egyre többen kérik, hogy Gábor atya otthonaikban megjelenjen. Elsősorban a lelki haszna a legtöbb ezeknek a találkozásoknak, mert négyszemközt őszintén lehet beszélni a lelkipásztorral. így kölcsönösen hordozhatják egymás terhét. Sok olyan beszélgetés alakul ezekben a találkozásokban, amely más körülmények között megvalósíthatatlan. Egy évben legalább egyszer mindenki feltárhatja lelki és szellemi nehézségeit és erre az őszinte beszélgetésre mindenkinek szüksége van. Mind az egyházközség tagjai, mind a lelkész gyarapodik és megtisztul lélekben ezekkel.

2007 200 család
2008 260 család
2009 300 család
2010 330 család
2012 400 család

Ökumenikus imahét

Minden év januárjában, a római katolikus, a református, a baptista és a görög katolikus egyházak közös imahetet szerveznek, ahol látogatást tesznek egymás templomaiban. Minden nap valamelyik egyház papja prédikációt (igehirdetést) tart, természetesen nem a saját templomában. Ezután közösen imádkoznak a hívek, majd kötetlen beszélgetés és egy kis vendéglátás következik. Nagyon jó kezdeményezés, közelebb hozza egymáshoz a különböző vallású embereket, közösségeket. Megismerhetik egymás templomait, szokásait, hagyományait, egy nagyobb közösséggé formálja őket.

Jótékonysági bál

Az első görög katolikus jótékonysági bál megrendezésére 2006 februárjában került sor. Azóta minden évben megszervezésre kerül. Nagyon fontos, hogy ezen az eseményen nem csak felnőttek vesznek részt, hanem a családok közösen. Belépőjegyet csak a 14 éven felülieknek kell vásárolni, ezzel is szeretnénk ösztönözni mindenkit, hogy közösen jöjjenek.

Az évek során farsangi bálunk már a legszínvonalasabb és az egyik leglátogatottabb bállá nőtte ki magát. Minden évben van nyitótánc, melyet én szervezek. A bál elején kis műsorral kedveskedünk a vendégeknek. Ebbe próbáljuk a görög katolikus gyermekeket bevonni. Vacsora, tánc, közös éneklés, tombolasorsolás, baráti beszélgetések, felhőtlen együttlét, ami jellemző báljainkra.

Húsvéti pászkasütés

A hagyomány szerint nagycsütörtökön készítik az asszonyok a húsvéti pászkát, de ennek a hagyománya már a nagyvárosokban eltűnt. Az egyházközség egyik tagjának új kemencéje adta az ötletet, ennek a hagyománynak a felélesztésére. Külön szakácskönyv tartalmazza az imádságokat és a pászka fonás fortélyait, amelyet közösen újra tanultunk. Egy pászkasütésre 19 asszony jöhet, mert ennyi adag kalács fér bele a kemencébe. Nagy sikerű imádságos együttlétek ezek. Nem beszélve a gyönyörű formájú kalács aranybama színéről és illatáról.

Szent Illés focikupa

Egyházközségünk szervezésében, régiós focikupa gyerekeknek.

2009 100 fő
2010 100 fő
2011 250 fö
2012 250 fő
2013 250 fö

Egyre többen neveznek a versenyre, rangos eseménnyé nőtte ki magát. Nagyon fontos esemény a fiúk számára. A kupát megelőző hetekben a vasárnapi szentmise után edzést tartanak a templom melletti pályán Gábor atya vezetésével és a szülők közreműködésével.

Egyházközségi majális

2006-ban került sor az első majális megszervezésére. Helyszíne a parókia udvara. Fontos, hogy az emberek együtt legyenek, beszélgessenek, szórakozzanak. Legyen idejük a mindennapok rohanásában egymás felé fordulni, közösen eltölteni egy napot. Közös főzés van az udvaron. Játékok, tombola, élő zene színesítik a programot.

Elsőáldozás

Minden évben Pünkösd hétfőn kerül megrendezésre. Szerintem egyházközségünk egyik nagyon fontos eseménye. Ünnepi díszbe öltözik a templom és sok vendég érkezik. Rokonok, hozzátartozók, hívek, mindenki szeretettel és kíváncsisággal váija az elsőáldozó gyermeket.

2008 11 fő
2009 8 fő
2010 14 fő
2011 18 fő
2012 16 fő
2013 19 fő

Hamburger parti a hittanosoknak

Minden tanév végén a hittanosok egy közös összejövetelt tartanak. Hamburgerezés, mozizás a program. Természetesen a beszélgetés és a jókedv elmaradhatatlan.

Búcsúk

Gyermekbúcsú Máriapócson (májusban) legtöbbször egy 50 fős busszal indulnak útnak a gyermekek. Szent Illés napi búcsú Máriapócson (júliusban), ahová minden évben több hívő ellátogat egyházközségünkből.

Templomunk búcsúja szeptember 26-án van Szt. János evangélista tiszteletére. Fontos esemény templomunk életében. A szomszédos egyházközségek papjai megjelennek ezen az eseményen. A hívek és családjaik, vendégeikkel, rokonaikkal együtt érkeznek. A szent mise után a templom kertben kötetlen beszélgetés van. Egyházközségünk nő tagjai finom süteményekkel kedveskednek a vendégeknek.

Templomunk búcsúja szeptember 26-án van Szt. János evangélista tiszteletére. Fontos esemény templomunk életében. A szomszédos egyházközségek papjai megjelennek ezen az eseményen. A hívek és családjaik, vendégeikkel, rokonaikkal együtt érkeznek. A szent mise után a templom kertben kötetlen beszélgetés van. Egyházközségünk nő tagjai finom süteményekkel kedveskednek a vendégeknek.

Gyalogos ifjúsági zarándoklat

Jelentős esemény a görög katolikus fiatalság körében. 2003-ban szervezték az elsőt és az idén már a tizenegyedik zarándoklatot tartották meg.

Mai szóhasználattal élve ennek a programnak a magyarországi ötletgazdája dr. Seszták István a Hajdúdorogi Egyházmegye pasztorális helynöke. Szervező munkáját mindig egy 4-5 fős főszervező csapat segíti, akik az Egyházmegyei Ifjúsági Bizottság tagjai. Ezek után áll össze a konkrét szervezők társasága 10-12 fővel. Minden zarándoklatot mindenre kiterjedő szervező munka előz meg. Az érintett települések egyházközségeit megkeresik, támogatásukat kérik: étkezés, szállás és egyéb felajánlások formájában. Ez a segítség a támogatás 30 %-át teszi ki. Vannak állandó külső támogatók (10 %), egyházmegyei támogatás (20 %) és amit a résztvevők fizetnek be (20%)

Gyakorlati tanácsok a zarándokok számára
„Sokévi tapasztalataink mondatják velünk, hogy nem árt, ha hozol magaddal:

• Jókedvet, hogy semmilyen külső, vagy belső viszontagság ne tudjon eltántorítani.
• Egy olyan célt, amit a zarándoklaton szeretnél végig gondolni, letisztázni és átimádkozni magadban. Talán ez a legfontosabb!
• Nyitottságot és elszántságot, mert próbára leszünk téve.

Ne hozz ellenben:

• Elégedetlenséget és türelmetlenséget, mert ez csak lassítja célod elérését.
• Discmant, walkmant, mp3 lejátszót, mert nem hallod meg a nagy gondolatokat, a melletted gyalogló szavait!

A zarándok ruhatára:

Egész napos gyaloglásnál nem a divatos megjelenés az elsődleges szempont, így érdemes mérlegelne, hogy ha tűz a nap, vagy szakad az eső, miben szeretnéd róni a kilométereket… ^[9] www.ifjusagizarandoklat.hu
Nagyszerű esemény, melyen egyre több fiatal vesz részt. (Az elsőn kb. 100 fő volt, az idei tizenegyediken közel 500 fő) Öt nap alatt több kilométert gyalogolva (kb. 150 km) érnek el Máriapócsra a Szűz Anyához, a Nagyboldogasszony napi búcsúra.

Minden évben más útvonalat választanak a zarándoklatra. Az érintett települések egyházközségei vendégül látják a fiatalokat. Az együtt töltött öt nap alatt kulturális programok (koncertek, előadások), elmélkedések, beszélgetések, sportolás, gyónás, mise hallgatás és számos más tevékenység színesíti a fiatalok életét. Olyan neves vendégei voltak a zarándoklatnak, mint Berecz András mesemondó és népdalénekes, Eperjes Károly színművész, Levente Péter, Pitti Katalin, Süveges Gergely, United Együttes.

„Uram, jó nekünk itt lenni!” (Lukács 9,33) Az idei tizenegyedik ifjúsági gyalogos zarándoklaton gyakran hangzott el ez a mondat. Debrecenben „a nap központi eseménye kétségkívül a református nagytemplomban tartott püspöki vecsernye volt. Az ökumenizmus, az egyházak közötti párbeszéd és az összefogás közös ügye kell, hogy legyen minden jóérzésű magyar embernek, ezért lehet örömteli számunkra, hogy vecsemyét végezhettünk ezen a történelmileg fontos, szent helyen, amire egyébként zsúfolásig meg is telt a református templom.” ^[10] ífj. Obbágy László (2013): Ifjúsági gyalogos zarándoklat. In:Görög katolikus Szemle, XXIV.9.sz., 12-13.

Gyermek táborok

Három évben szerveztünk nyári tábort (2009; 2010; 2011) a görög katolikus egyházközség gyermekei számára. Pályázatot írtunk, ami sikeres volt így 22 gyerek utazhatott Bogácsra, a hittanos táborba. Mind három alkalommal 4 felejthetetlen napot tölthettünk együtt. Gábor atya munkáját 2 pedagógus (jómagam és testvérem) segítette. A templomtól indultunk minden alkalommal. Egy közös imádság a templomban: gyerekek, szülők, kísérők közösen. Majd kezdetét vette az utazás. Néhány program: játékos hittanos vetélkedő, látogatás a római katolikus templomban és a babamúzeumban, szafari túra, strandolás, sportverseny, táncház, közös játék és éneklés. Mindenki nagyon jól érezte magát, élmény volt gyermek és felnőtt számára is az együttlét.

Adventi koncertek

Városunkban több éve van egy ünnepi hangverseny sorozat „Muzsikáló templomok” címmel. Ennek keretében minden templom helyet ad egy hangversenynek az adventi időszakban. Nagyon sikeres rendezvény, mind az egyházi és világi emberek között is.

2008 „Banchieri singers”
2009 Forrás kamarakórus
2010 Los Andinos
2011 Kegye János pánsíp-művész
2012 Barcika Consort Régizene Együttes

Betlehemezés

Nagyon kedvelt és sikeres program már évek óta. 8 gyerek, 2 autó, Gábor atya és egy nagyszülő vagy szülő, akik megvalósítják. Minden szentestét megelőző délelőtt programja ez. Előzetesen jelentkezni kell azoknak a családoknak, akik várják a betlehemeseket. 8 családhoz tudnak ellátogatni és megörvendeztetni őket műsorukkal. Nagyon jó és szép példája a régi szokások megtartásának, a városi környezetbe visszahagyományozásának.

Betlehem felállítása a templom mellett

Templomunk mellett kicsiny istállót állítanak fel egyházközségünk férfi tagjai, ahol élő állatok vannak. Ez az egész város számára nyitott és nagy örömmel jönnek ide a kisgyermekes családok. Több napon keresztül látogatható. Nagyon nagy sikere van, és sok látogatót vonz.

Egyházak karácsonya

2005-ben került sor az elsőre és azóta minden évben megrendezésre kerül. Dr. Janka Gábor ötlete volt, hogy december 24-én az egész város, hívő közössége együtt ünnepeljen. Minden egyházból a hívek saját templomuktól indulnak. A két református gyülekezet, a római katolikus hívek a város négy pontjáról, a görög katolikus közösség a főutcáról indul, fáklyákkal, karácsonyi egyházi dalokat énekelve. A találkozó a görög katolikus templom előtt van. Itt a színpadon megelevenedik a betlehemi történet, minden évben más-más feldolgozásban. Minden felekezetből bevonják a gyerekeket és felnőtteket, akik szeretnének részt venni az előadásban. Felemelő érzés látni azt a sok embert, akik a felvonuláson ott vannak. A fő utcán az ablakok kinyílnak, onnan is figyelemmel kísérik a felvonulást. Az esti félhomályban először csak azt látjuk, hogy apró fények villannak, majd meglátjuk a sok-sok embert. Ők mind egy helyre mennek, ünnepelni a megváltó születését.

A templom előtt meleg teával, forralt borral váljak az embereket. A programot tűzijáték zárja. Ezen a megmozduláson évente átlagosan 3000 ember vesz részt. Mikor az ünnepség véget ér a templomban kezdetét veszi az éjféli mise. A misén egyházközségünk fiataljai, akik a Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanulói Kerek Gábor igazgató úr és Bacskó Éva tanárnő irányításával élő zenei kíséretet adnak a miséhez. Nagyszerű élmény ez mindenki számára. Jó látni, hogy a mi kis közösségünk milyen sok nagyszerű emberből áll.

„December 24-én este ebben az évben is fáklyás felvonulással, tűzijátékkal színesítve került sor a kazincbarcikai „Egyházak karácsonya” rendezvényre. Évek óta hagyomány a dr. Janka Gábor görög katolikus paróchus által kezdeményezett rendezvény, az „egyházak karácsonya”, ahol a különböző történelmi egyházak Kazincbarcikán megemlékeznek Jézus születéséről. Az adventi várakozás, titokzatosság december 24-én, a szentestén tetőzött. Jó látni, hogy a Kazincbarcika lakossága – felekezeti hovatartozástól függetlenül — fáklyákkal a kezükben, vagy anélkül, karácsonyi énekeket dalolva érkeztek a görög katolikus templom elé. Évről évre egyre többen kíváncsiak a különleges eseményre, ahol a városban működő egyházak által fenntartott oktatási intézményei Jézus születéséhez kapcsolódóan műsorokat mutattak be. A közel egyórás programot az idén is többperces tűzijáték zárta.” ^[11] http ://www.opont.hu/hirek3.php?khirAzn=32264&khirF1=201212&khirKat=3

„Bizony mondom nektek: ha meg nem változtok, és olyanok nem lesztek, mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába.”

(Máté 18, 1)

Az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda 2011-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy keresztény értékek szellemében nevelkedjenek a gyermekek, mely hatással van a családokra, szülőkre és a minket körülvevő közösségekre is. Fontos, hogy olyan légkörben nevelődjenek a gyermekek, amelyben megtapasztalhatják a hit valóságát.

„Arra törekszünk, hogy intézményünk érzelmi biztonságot nyújtson az ide érkező gyermekeknek, hiszen ez a korosztály fogékonyabb, nyitottabb a hit tekintetében is. Célunk, hogy ebben a szerető, elfogadó légkörben éljék meg a gyermekek az összetartozás élményét, mely olyan alapot jelenthet számukra, amelynek birtokában az iskolába lépéskor képesek lesznek a hit érettebb tovább élésére.” ^[12] Angyalkert Görögkatolikus óvoda Pedagógiai Programja (2012)

Katolikus óvodánk szervesen illeszkedik a hazai közoktatást megújító törekvéseihez. Családias szellemiségre épít, preventív munkát végez. A pedagógiai nevelés fontos alapköve a szeretet és a bizalom.

A keresztény nevelés célja: A hit ébresztése, fejlesztése, növelése az egész személyiség gazdagítása. Óvodai keresztény nevelésben nyitottá kell tenni a gyermekeket a hit befogadására. Ezt a célt akkor tudjuk megvalósítani, ha figyelembe vesszük a gyermek befogadóképességét, élményvilágát. A hívő pedagógus megpróbálja a hitet, vigaszt a gyermeknek átadni, és azt megértetni, hogy az Istenbe vetett hit átsegít a nehézségeken. Ugyanakkor elkerüli a naiv optimizmust.

Az óvodás gyermekek hitre neveléséhez megfelelő pedagógiai, pszichológiai és teológiai felkészültség és élő hit szükséges, hiszen életkori sajátosságaikhoz igazodó tanítást kell adni a gyermekeknek.

Cél továbbá az is, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

A keresztény óvodai nevelés alapelvei:

• A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze.
• Nevelésünk tegye lehetővé a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek a kibontakoztatását.
• A keresztény óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai módszerek a gyermek személyiségéhez igazodjanak.

Az óvodai nevelésnek gondoskodnia kell:

• A gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, valamint
• A mással nem helyettesíthető szabad játékról, közösségben végezhető sokszínű tevékenységekről, megfelelő személyi és tárgyi környezetről.

A keresztény erkölcsi értéken alapuló óvodai nevelés célja:

• a gyermeki személyiség értelmi, érzelmi, szociális kibontakoztatása, fejlesztése
• testi-lelki szükségleteinek kielégítése
• keresztény-erkölcsi értékeken és normákon alapuló pozitív személyiségjegyek, jellemvonások kialakítása
• a „másság” szeretettel történő elfogadása közösségen belül akár differenciált fejlesztésre szoruló gyermekről, akár sikerorientált személyiségjegyekkel rendelkezőről van szó
• közös felelősségvállalás, szoros együttműködés a szülőkkel a gyermeki jogok érvényesítésében

Az óvoda feladata olyan sajátos lelki, szociális és tárgyi környezet biztosítása, melyben a legoptimálisabban fejleszthető a gyermeki személyiség. Elsősorban vallásos szülők gyermekeinek szeretnénk biztosítani a nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus óvodai életet.

A keresztény szellemiségű nevelés a keresztény erkölcsi értékek és normák megismertetését, és elsajátítását jelenti. Az óvoda segíteni kívánja a gyermekek, a gyermekek által a családok vallásos nevelését. A megvalósítást, mint egy missziós, pasztorációs tevékenységként szeretnénk elérni azáltal, hogy a görög katolikus egyház tanításához kapcsolódóan élményeket nyújtunk a gyermekeknek, megismertetjük őket az egyházi ünnepek tartalmával, lehetővé tesszük azok átélését és kielégítő válaszokat adunk a gyermekek kérdéseire.

Szeretnénk, ha a mi óvodánkba járó gyermekek szabadon, vidáman, önállóan tevékenykedjenek, jól érezzék magukat, és érzékeny lelkűkben szétáradjon a hit kegyelme. ^[13] Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Pedagógiai Programja (2012) alapján

Örömteli esemény volt az óvoda megalakulása. Gábor atya ezt írta az egyházközségi feljegyzésekbe: „Döntés született, lesz Görög Óvoda Kazincbarcikán. A neve Angyalkert. 2011. augusztus 1-től a miénk a Kikelet közi Óvoda! Történelmi esemény.”

Az óvoda és az egyházközség élete szervesen kapcsolódik egymáshoz. Az óvodai rendezvényeken a hívek, míg a templomi alkalmakon a gyerekek és óvodai dolgozók jelennek meg. Mindig nagy örömet jelent a hívő közösség számára, ha a gyermek a templomunkba érkeznek. Nagyon fontos, hogy az óvoda élményszerűen szolgálja a gyerekek valláshoz, közösségekhez való kötődését. így érlelődjön a tudatos Isten hit a kicsiny gyermekekben.

Az óvoda számomra is nagyon fontos, szívemhez közel álló. Lehetőségeimhez mérten, tudásomat átadva próbálok bekapcsolódni életükbe, kapcsolatot tartani velük. Néptánc pedagógusként néptánc foglalkozást, tematikus népzenei foglalkozást, táncházat tartok az óvodában. Igyekszem a rendezvényeiken megjelenni. Az óvoda kollektívájának nagy része görög katolikus, egyházközségünkhöz tartozó hitét gyakorló ember. A gyermekek egy része szülei, nagyszülei révén jár misére, ismerkedik közösségünkkel. Számomra jó és kedves mikor közöttük lehetek.